„Személyiségfejlesztő” filmajánló 3.

Immár harmadik alkalommal jelentkezünk – remélhetőleg a mozirajongók örömére- inspirálni szándékozó filmajánlónkkal. Ebben a hónapban is olyan filmeket igyekeztünk válogatni és bemutatni, amelyek hősei hátrányokkal, félelmekkel indulnak neki az életnek, hogy aztán megküzdve a szembe jövő vagy örökölt nehézségekkel, magukra találjanak és megvalósítsák az álmaikat….

Saját szavak, avagy a szabadságírók naplója
Erin Gruwell hamisítatlan idealista középosztálybeli diplomás nő, aki a fejébe veszi, hogy hátrányos helyzetű, deviáns fiataloknak akar angoltanárként segíteni abban, hogy jobb sorsuk legyen, mint amire a születésük predesztinálná őket…
A kiválasztott középiskolában bár jelen van az integrációs program, valójában sem a tantestület, sem az érintett diákok nem hisznek benne… Erin viszont ugyanannyira eltökélt, mint amilyen tapasztalatlan. Amikor egy gúnyrajz kapcsán az addig sután viselkedő tanárnő, drámai őszinteséggel konfrontál a diákjaival, valami megváltozik a légkörben…Erin végre „ihletet” kap, és mire a tantestület felocsúdik, maga mögé állítja a bandaháborúkkal, nyomorral, droggal, bántalmazással terhelt kamaszokat. A srácok nemcsak olvasni kezdik a tanárnő adta könyveket, de az inspirációjára maguk is írni kezdenek az életükről, fájdalmaikról, félelmeikről, majd lassanként a terveikről és az álmaikról is… A korábban egymással hadakozó gyerekekből bajtársak lesznek, az osztályból közösség, a fiatal tanárnőből pedig „mama”, aki már a kerületi oktatási hivatalnak is feladja a leckét. Erin előtt az integrált osztályok tagjai félúton kimaradtak, reménytelenül elkallódtak, most viszont leérettségiznek, és sokuk családjuk, környezetük első diplomás tagjává válik.
Az igaz történet olyannyira példamutató, hogy az időközben felnőtté váló diákok Erinnel karöltve alapítványt hoznak létre, hogy „terjeszthessék” a meglelt és felismert igazságokat, míg egy könyvkiadó a diákok írásait is megjelenteti a „A szabadságírók naplója” címmel.

Good Will Hunting
Vajon mit kezd magával egy dél-bostoni többszörösen bántalmazott, hátrányos helyzetű árva fiú, aki nem mellesleg elképesztő matekzseni?! A Harvardon vállal takarítói állást, szabadidejében a haverjaival bandázik és pusztán szórakozásból titokban sorra megoldja a népszerű Gerard Lambeau professzor Nobel-díjasokat is megizzasztó matematika feladványait… Miután a kilétére fény derül, választania kell az antiszociális tettei okán járó börtönbüntetés vagy a Gerarddal való matektanulás között. Willnek nem okoz gondot a választás, míg ki nem derül, a „rehabilitációs csomag” kötelező részét képezi némi pszichoterápia is. A fotografikus memóriával és döbbenetes intellektussal megáldott srác sorra „csinálja ki” a jó nevű lélekgyógyászokat, míg egy sok tekintetben sorstárs pszichiáter személyében emberére nem akad… A Sean-nal való terápia alatt lassan érthetővé válik, hogy a zsenialitás önmagában nem kompenzálja az elvetettséget, az érzelmi sebeket. Will önpusztító magatartását az őt kiskorában brutálisan bántalmazó nevelőapáinak, gyógyulását viszont új „önkéntes nevelőapáinak” – Sean-nak és Gerard-nak– köszönheti. Így a húszéves Will lassan értékelni kezdi Istenadta talentumát, és végre hajlandó esélyt adni magának egy boldog és sikeres életre…

Holt költők társasága
Az amerikai Welton Akadémia 1959-ben minden tekintetben a konzervatív angol oxfordi hagyományokat igyekszik ápolni ódon falai között. A szigorú elit iskola a legjobb egyetemekre hivatott felkészíteni válogatott diákságot. Az új tanévre azonban egy új irodalomtanár Mr. Keating érkezik, aki igencsak felborzolja a kedélyeket rendhagyó, és egyben roppant felszabadító, kreatív szemléletével, pedagógiai módszereivel. Alapelve, hogy az irodalmat – ahogy az életet magát – nem méricskélni, analizálni, hanem szenvedélyesen és teljes szívvel megélni kell! Karizmája lázba hozza az ifjúságot, a fiatalok pedig öntudatra ébrednek, vannak akik a hivatásukra, vannak akik a szerelemre találnak rá. Az iskola vezetősége és a szülők viszont igen rossz szemmel nézik a „Kapitány” ténykedését, így az egyik diák tragédiáját is az ő nyakába varrják egy igazi „koncepciós per” keretében. Habár Mr. Keatingnek távoznia kell az intézményből, az Általa képviselt értékek kitörölhetetlenül tovább élnek a diákjaiban…

A számolás joga
Az ötvenes évek Amerikája tele van előítéletekkel. Az egyre őrültebb Oroszországgal vívott űrverseny okán, viszont a NASA olyan lángelméket kénytelen bevonni a munkába, akiket eddig többszörösen is csökkent értékűként kezelt: nőket, akik ráadásul feketék is. Az igaz történeten alapuló film a három legjelentősebb afroamerikai tudósnő viszontagságos küzdelmét és nem mindennapi sikereit mutatja be egy olyan világban, amit egyértelműen a fehér férfiak uralnak.
Katherine Johnson olyan elismert matematikus-fizikussá vált, hogy azóta a NASA egy új tudományos részleget nevezett el róla. Mary Jackson Amerika első színesbőrű mérnöke lett, Dorothy Vaughan pedig a NASA első computer programozójává nőtte ki magát.
A filmet Oscarra jelölték, az űrkutatási hivatal washingtoni központjában pedig utcát neveztek el a tudóshölgyek tiszteletére!

Isten városa
Isten városa korántsem mennyei hely, hanem Rio de Janeiro legveszélyesebb szegénynegyede, ahol az utcagyerekek jó része meg sem éri a felnőttkort a borzalmasabbnál borzalmasabb banda- és drogháborúk következtében. A zseniális dramaturgiával és dokumentarista hitelességgel bemutatott egyéni sorsok közül kiemelkedik a gettó legelvetemültebb pszichopata bandavezérének története, illetve – minden jó szándékú néző nagy örömére – a történetet elmesélő srácnak -”Rakétának” – a sorsa, akit a durva  környezetben is megőrzött embersége és fényképészi tehetsége szabadít és emel ki Isten városának a poklából…
A brazil-francia filmet jelölték Oscarra, Golden Globe-ra, Baftára, a Torontói filmfesztiválon el is hozta a legjobb idegen nyelvű film díját 2003-ban.

folyt köv.