A menstruációs szegénység, avagy a nélkülözés egyik szégyellt és rejtett formája

Valószínűleg legtöbbünknek eszébe sem jut, hogy sokaknak az olyan alapvető higiéniai eszközök is elérhetetlenek, mint amilyen a nők számára havi rendszerességgel használt intimbetétek, tamponok.

Mivel a női nem „havi baja” számos társadalomban, kultúrában a mai napig tabutéma, hiszen egyfajta tisztátalanságként kezelik, ezért nem csoda, hogy a menstruációs szegénység egy az érintettek által is rejtegetett, titkolt probléma. Nepálban például törvény által kellett megtiltani, hogy a menstruáló nőket a család külön kunyhóba száműzze a vérzésük idejére, miután az ellátatlanság számos halálesetet okozott. Indiában sok nő azért kap súlyos fertőzést, mert a kényszerűségből használt rongyok mosása, tisztítása is szégyellt tevékenység, ezért a többség nem is teszi meg.

Néhány ország már felismerte a probléma súlyosságát és megoldásként eltörölte a higiéniai termékek adóját, vagy egyenesen ingyenessé tette azokat. Ilyen országok például Kenya és Kanada. Írországban pedig teljesen adómentessé tették a női higiéniai termékeket. Angliában 2000 óta  már csak 5% adó terheli ezeket az eszközöket, mivel a kutatásaik szerint 137 ezer iskolás lány hiányzott rendszeresen azért az iskolából a menstruációja idején, mert nem álltak a rendelkezésükre a megfelelő tisztasági eszközök. A britek éppen ezért indították el az ún. Red Box Projektet, amelynek keretében 5420 helyen helyeztek el az országban olyan dobozokat, amelyből a rászorulók ingyenesen vehetik el a menstruációs kellékeket. Mostanra az angol civil szervezetek kitartó lobbizása eredményeként teljesen ingyenesen juthatnak hozzá az intimhigiénés eszközökhöz a középiskolák és a felsőoktatási intézmények diákjai. Az USA-ban egyre több állam kötelezi az iskolákat arra, hogy a mellékhelyiségekben a WC-papír mellett az ingyenes intimbetétek is elérhetőek legyenek a diákoknak.

Sajnálatos módon a probléma legalább ekkora mértékben fennáll a kelet-európai régióban, így Magyarországon is.

Nálunk még nincsen erre vonatkozó statisztika, de a becslések szerint ötből egy lány érintett, és több szakértő, köztük L. Ritók Nóra az Igazgyöngy Alapítvány vezetője is már számos helyen hívta fel a figyelmet a problémára. Az elismert szakember szerint a halmozottan hátrányos helyzetű családokban ez nagyon is valós gond- nem beszélve a körülbelül 4-5 ezer hajléktalan nőről –, és a legtöbben a mai napig rongyokkal, használt lepedőkkel próbálják kihúzni és megoldani ezeket az időszakokat. Az alapítvány számos szervezettől, cégtől kapott adományból igyekezett segíteni, aminek következtében az érintett fiatalok iskolai hiányzása lényegesen csökkent.

A Magyar Vöröskereszt 2018-ban indította el a „Lányból Nővé” pilotprogramját, amelynek keretében két halmozottan hátrányos helyzetű Békés megyei járásban – a sarkadi és a mezőkovácsháziban – felvilágosító fórumbeszélgetéseket szerveztek iskolákban és higiénés termékeket adományoztak a fiataloknak. A program második részében összesen 12 ezer érintett kamaszlány körében osztottak ki 36 ezer csomag intimbetétet.

A program harmadik részében további rászorulókat igyekeznek elérni, figyelve arra, hogy a termékek adományozásán túl egészségügyi információkat, gyakorlati higiénés tudást is adjanak a fiatal lányoknak. A projekt ezen része a Procter&Gamble cég támogatásával – Always #Nemaradjle néven –  valósul meg, de a szakemberek egyértelműen azon az állásponton vannak, hogy hosszú távú megoldást csak az hozhatna, ha jelentősen csökkentenék itthon is a higiénés termékek áfáját, vagy akár a közgyógyigazolvány mintájára ingyenessé tennék azokat az érintettek számára.

A Procter&Gamble Always márka a fentihez hasonló kampányaival arra is felhívja a figyelmet, hogy a probléma nem csupán egészségügyi kérdés, a pszichoszociális következményei sem elhanyagolhatóak. A szégyellt helyzet ugyanis nagymértékű önbizalom-romboló erővel jár, az érintett fiatalok szociális és tanulmányi élete is komoly hátrányokat szenved, hiszen havonta több napra maradnak ki az iskolából , sőt a kortárs kapcsolatokból, közösségi programokból is kiszorulnak ilyenkor.

A  „period poverty”, azaz a menstruációs szegénység szerencsére az elmúlt években a politikai közbeszéd fontos témájává vált a világban, tavaly igazi áttörést hozott a „Period. End of Sentence” című indiai film, amely az Oscar gálán elnyerte a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó díjat!