Előző írásunkban a most már bő egy éve tartó járvány okozta általános krízishelyzet okozta testi – lelki-mentális problémákat vettük sorra. Most szeretnénk tömören és gyakorlatiasan összefoglalni, hogy mi minden tudunk mi magunk tenni azért, hogy kezeljük ezeket a negatív tüneteket, következményeket, hogy mielőbb helyreállítsuk az egészségünket.
Először is – szinte minden területen azt tapasztaljuk – hogy a pandémia felrúgta a megszokott életritmusunkat, napirendünket. Éppen ezért nagyon sokat jelent, ha tudatosan szervezzük meg a napjainkat, az időbeosztásunkat. Erre nagy szüksége van annak is, aki elveszítette a munkáját és beszorult a négy fal közé, de annak is sokat segít, akinek most a munkavégzése került be a magánszférájába, otthonába. Ki ne ismerné, hogy mekkora terhet rótt például a kisgyermekes családokra az, hogy egyszerre kellett az otthon falai között megoldani a munkát (home office), illetve a gyermekek ellátását, sőt iskoláskorúaknál párhuzamosan a gyerekek tanítását is! De ne felejtsük el, hogy azoknak is megváltozott a napi rendje, akik fokozott – már-már katonai jellegű – munkabeosztásban kezdtek el dolgozni, sokszor védelmi okokból még a pihenő idejükben is elszeparálva a családjuktól.
A napi beosztás tudatos szervezésénél kiemelten fontos megtervezni a pihenést, a fizikai-pszichés regenerálódást. Home office esetén különösen érdemes az rendszeres testmozgásra időt szánni! A tudatos tervezés – szervezés valójában minden területen hatékonyan képes csökkenteni a járványhelyzet, a karanténélet negatív következményeit.
Itt a lehetőség, hogy alaposan átgondoljuk a pandémia előtti életmódunkat kritikus szemmel. Nagyon előremutató, motiváló, ha erre vonatkozóan is rövid és hosszú távú célokat határozunk meg és tűzünk ki magunk elé! Nem feltétlenül kell „ötéves” tervekre gondolnunk, de már az is jótékonyan tud hatni a lelkünkre, ha sorra vesszük az elmúlt évek rohanó életmódjában mindig hátrébb sorolt teendőket, például a családi raktárként használt területek kipakolását, rendbe rakását. De ugyanígy sikerélményt jelenthet a régóta tervbe vett könyvek elolvasása, a családi fényképek albumba rendezése, a feleslegessé vált tárgyaink kiválogatása és szortírozása. Gondoljunk bele, nem csak megszabadulunk egy csomó használaton kívüli porfogótól, a félretett dolgok közt elfeledett kincsekre lelhetünk és bizony a mentális jólétünket az is tudja emelni, ha felesleges, de még jó állapotú, jól használható tárgyainkból adománycsomagokat állítunk össze és eljuttatjuk a rászorulókhoz.
Talán sokakat meglep, de határozottan boldogabbnak, elégedettebbnek tudjuk érezni magunkat attól, ha másoknak segítséget, támaszt nyújtunk, örömet okozunk. Ne feledkezzünk meg éppen ezért, hogy most különösen sokat tehetünk nálunk nehezebb helyzetben lévő embertársainkért, ha önkéntesként csatlakozunk olyan szervezetekhez, akik segítséget nyújtanak a pandémia által érintetteknek.
A kényszerű izoláció okán fokozottan fontos, hogy ápoljuk, gondozzuk a társas, szociális kapcsolatainkat. El kell ismernünk, hogy ebben hatalmas segítséget jelentett mindannyiunk számára a digitális kommunikációs csatornák megléte. Használjuk ki tehát a technológia adta lehetőségeket, hogy folyamatosan tudjuk tartani a kapcsolatot szeretteinkkel, barátainkkal, ismerőseinkkel!
Saját magunk felé is forduljunk segítő-támogató szemlélettel, igyekezzünk abba a bizonyos napi rendbe örömteli és rekreációs „én-időket” is betervezni, azaz biztosítsunk magunknak rendszeresen alkalmat arra, hogy inspiráló, feltöltő szabadidős tevékenységeket folytassunk. Talán pont most jött el az ideje, hogy régen hanyagolt hobbinkat újrakezdjük vagy akár teljesen új hobbit keressünk és próbáljunk ki…
Megkerülhetetlen tudomásul vennünk azt is, hogy az önkontroll, az önmérséklet, a fegyelem komoly mentális energiát kíván tőlünk, viszont igen nagy védelmet is jelent számunkra a krízises helyzetekben. Valljuk be, hogy fogyasztói – hedonista kultúránk nem éppen kedvez ezeknek a tulajdonságoknak, most viszont „történelmi lehetőséget” kaptunk arra, hogy ezen a téren is újragondoljuk az értékrendünket.
A szakértők ugyanis óva intenek attól, hogy a pandémia végén azonnal nyakló nélkül, óvatlanul vessük bele majd magunkat korábbi kedvteléseinkbe. Látható, hogy talán az egyensúly megőrzése jelenti a megoldást, ugyanakkor tény, hogy ehhez van szükségünk a legtöbb pszichés erőfeszítésre. Az újratervezésre, kreatív változtatásra való nyitottság lehet az egyik kulcs, hiszen azt egyöntetűen vallják a társadalomtudománnyal és lélektannal foglalkozók, hogy a post covid világ tartós változásokat fog hozni, azaz az életünk már nem fog automatikusan visszazökkenni a korábbi kerékvágásba.