Az örökbefogadás lélektani háttere 1.

A téma olyannyira fontos, hogy „minisorozatban” szeretnénk tárgyalni a közeljövőben. Első lépésként azt igyekeznénk nagy vonalakban feltárni milyen előzetes dilemmák, várakozások, lépések előzik meg egy ember, egy pár életében azt a döntést, hogy örökbe fogadni kívánnak egy vagy több gyermeket.

Jó hír, hogy a magyar társadalom, kultúra stabilan család-, gyermekcentrikus ma is, dacára az individualista, fogyasztói „civilizációra” egyre markánsabban jellemző szingliség trendnek.
Úgy tűnik, hogy a magyar emberek túlnyomórészt gyermekkel képzelik el a teljes boldog életet és hajlandók is sokat tenni azért, hogy ezt megvalósíthassák. Ugyanakkor zavarba ejtő tapasztalat, hogy egyre nehezebbé vált általában véve a pároknak a természetes úton való gyermekvállalás. Mintha egyre nehezebben érkeznének meg a várva várt picik, és gyakoribbá válna a nőknél az ún. funkcionális meddőség, azaz amikor semmilyen megfogható szervi probléma nem áll a gyermekfoganás elmaradása mögött. A kutatások és terápiás tapasztalatok szerint ilyenkor a leggyakrabban a magas stressz szint áll a meddőség hátterében. Erre azért igen lényeges kitérnünk, mert az örökbefogadás melletti döntés egyik legfőbb oka az, hogy a párnál hosszú időperióduson át nem sikerül a természetes foganás. Viszonylag kevés olyan örökbe fogadni kívánó szülőpár van, akik egyfajta humán elkötelezettségből, „karitatív” indíttatásból szeretnének meglévő vér szerinti gyermekeik mellett nehéz sorsú kicsiket is felnevelni. Hasonlóképpen elenyésző azon párok száma, akik azért szeretnének örökbe fogadni, mert már kirepültek a szülői házból a felnőtt gyermekeik, viszont még azt érzik, hogy van bennük potenciál, erő és kedv további gyermekeket felnevelni.
E két utóbbi eset azért különbözik nagyon, mert az ilyen pároknál nem kell számolni a döntéshez vezető tényezők közt a többszörösen megélt kudarccal, szorongással, adott esetben akár a gyermekekkel kapcsolatos mindenfajta – sok esetben irreális és túlérzékeny – elvárással, reménnyel.
A funkcionális meddőséggel küzdő párok körében sajnos nem ritkán előfordul az a veszélyes motiváció is, hogy egy széles körben elterjedt „mítosz” szerint, sok párnál az örökbefogadás után a gyermekfoganással kapcsolatos teljesítményszorongás megszűnt, és éppen ennek köszönhetően rendre meg is érkeztek a régóta vágyott vér szerinti babák. Természetesen ez a „forgatókönyv” sem egyedi, de ha elsősorban ez áll az örökbe fogadás melletti döntés hátterében, akkor az még egyfajta érzelmi „időzített bombaként” működhet a családban. Minden olyan esetben, amikor a pár még nem tudja elfogadni és még nem dolgozta fel, hogy a felnevelni kívánt gyermekük vér szerint nem tőlük származik, elmondhatjuk, hogy még nem értek meg az örökbefogadásra. Ilyenkor még ugyanúgy dolgozik bennük a nyomás, a várakozás a saját gyermekre és igen nagy rá az esély, hogy alapjaiban fog sérülni az érzelmi kapcsolatuk és kötődésük az örökbefogadott gyermekükkel, ami zavart, fájdalmas terhet jelenthet hosszú távon a gyermek egész személyiségére, életére nézve.
Tehát elmondható, hogy akkor válik örökbefogadásra alkalmassá egy pár, amikor már képesekké váltak feldolgozni, elengedni a természetes gyermekvállalással kapcsolatos kudarcaikat, veszteségélményeiket. Talán nagyon szigorúnak tűnhet ez a tétel, de gondoljunk bele, hogyan lesz képes enélkül biztonságos légkört teremteni a szülőpár egy olyan kicsi számára, aki az életét maga egy nagyon súlyos veszteségélménnyel kezdte meg…
Eddig egységesen emlegettük az örökbe fogadni kívánó párt, de az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy igen ritkán mondható el, hogy egy pár mindkét tagja egyszerre jut el az örökbefogadás melletti döntéshez és főként az, hogy egyszerre válnak képessé az odavezető traumák, problémák jó módon való feldolgozására. Éppen ezért az örökbefogadást segítő szakemberek általában azt tanácsolják az „érettebb”, az örökbefogadásra felkészültebb félnek, hogy nagy tapintattal és türelemmel várja ki, amíg hozzá hasonlóan a párjában is beérik a döntés.

Ha eredményesen lezajlik ez a „döntés-előkészítő” folyamat, a második lépésben rögtön egy újabb kihívással, az „alkalmasság” problémájával fognak szembesülni. Sok pár egyenesen megalázónak éli meg ezt, hiszen – visszatérő érv –, hogy a vér szerinti gyermekek vállalására való alkalmasságát sosem vizsgálják senkinek sem a gyermekvédelmi szakemberek. Ez így van, de a szituáció is eltérő. Ahogy már az előbbiekben jeleztük, az örökbe adott kicsik lényegi és alapvető veszteségteherrel érkeznek az új családjukba, amelynek az érzékeny és hatékony kezelésére komolyan fel kell készülniük a leendő szüleiknek. Az alkalmassági vizsgálat több részből és területből áll. Az egészségügyi alkalmasság megállapítására azért van szükség, hogy kiszűrhető legyen minden olyan probléma (pl. érzékszervi, értelmi fogyatékosság, drog- alkoholprobléma…stb.), amelyek megléte korlátozza egy gyermek ellátását, gondozását. Ehhez csupán az örökbe fogadni kívánóknak házi orvosi igazolást szükséges beszerezniük. A gyermekvédelmi szakemberek által elvégzett környezettanulmány célja pedig az, hogy megállapításra kerüljön, hogy a leendő örökbefogadó szülők életkörülményei alkalmasak a gyermek felnevelésére. Nagyon fontos leszögeznünk, hogy nem az átlag feletti egzisztenciális javak megléte és felmutatása az elvárás, ilyenkor igazából a fő szempont a szélsőségek kizárása, illetve annak feltérképezése, hogy a kornak, kultúrának megfelelő lakó- és életkörülmények rendelkezésre állnak-e. A harmadik, általában a legtöbb időt igénybe vevő része az alkalmasság megállapításának a pszichológiai tanácsadás. A pszichológussal folytatott feltáró beszélgetésekre azért van szükség, hogy minél pontosabb, árnyaltabb képet kapjanak arról mind a leendő örökbefogadók, mint a felelős szakemberek arról, hogy milyen motivációkkal, feltevésekkel, célokkal, elvárásokkal indulnak neki a leendő szülők a családba fogadásnak. Ilyenkor van lehetőség annak a feltárására, átbeszélésére is, hogy milyen előzetes traumák, életesemények, élmények, küzdelmek történtek a pár életében, amelyek az örökbefogadás melletti döntéshez vezettek. Nagyon hasznosak ezek a konzultációk, hiszen alkalmat nyújtanak arra is, hogy a pár a szorongásait, félelmeit, dilemmáit megvitassa a tapasztalt szakemberrel, hogy maguk is segítséget kapjanak ahhoz, hogy jól viszonyuljanak majd a krízishelyzetből érkező kicsihez.
Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy amikor egy család örökbefogadott gyermeket nevel számos olyan helyzettel fog szembesülni, ami fel sem merül vér szerinti gyermek gondozása során.
A folytatásban ezért a felkészítő tanfolyam szükségességéről és a tipikus dilemmákról, konfliktusokról és a veszteségek kezeléséről fogunk részletesebben írni…